“Szükségem van rád!”

Hancsival együtt futóbiciklizett Réka, én pedig egész úton tanítgattam, néha már kicsit idegesebben, hogy hol kell megállni, melyik kereszteződésben, mert jönnek az autók. Visszafele úton Réka egyszer csak odaszólt anyukájának:
– Anya, szükségem van rád.
Timi elmesélte, hogy mostanában szokta ezt mondani neki. Én meg megirigyeltem, odahajoltam fölé és kérlelgettem Rékát:
– Réka, nekem is mondd, hogy szükségem van rád!
Réka szépen átölelte a nyakam és ezt mondta:
– Apa, szükségem van rád, hogy jön az autó.
Elkönyveltem félsikernek.