Bár már csecsemőként is mondtam már pár szót (például páá vagy geőő, ami szüleim szerint a geoládázásra utal), az első szó amit a szüleim megtanítottak nekem, az a
BABA
volt.
A pontos dátumot sajnos nem jegyezték fel, de 10 hónapos voltam. Este volt, fürdés után feküdtünk az ágyban hárman és anyu úgy döntött, hogy most aztán megtanítja nekem az első értelmes szót és elkezdte ismételgetni, hogy „baaaa ba, baaaa ba”. Persze apu is beszállt és egyszer csak úgy 10 perc múlva kimondtam, hogy „baaaa baaaa”. Szüleim nagyon meglepődtek és megörültek. Még egy-párszor gyakoroltuk és már ment is simán.
Aztán hamarosan már tudtam, hogy baba a játékom, baba a velem egykorú kisgyerek és babát mondtam lassan mindenre, amit meg akartam kapni. Rámutattam valamire és mondtam, hogy „baba” és már adták is oda. Később ezt felváltotta az, hogy rámutattam valamire, mondtam, hogy „azt”, egy újjal belemutogattam a másik kezem tenyerébe és mondtam, hogy „odaaa”.
Vélemény, hozzászólás?